Falukönyv-Akarattyai találka – harmadik könyvbemutató Kodolányi János íróról Sulyok Bernadettel

Rendkívül színvonalas előadásban volt részük azoknak, akik a sötét fellegekkel és a viharjelzéssel dacolva eljöttek, hogy meghallgassák Sulyok Bernadett a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa, irodalomtörténész előadását, amelyben Kodolányi János író életművét mutatta be.

Nem ez volt az első – a Fürdőtelep Egyesület által szervezett – előadás, amely az író munkásságával kapcsolatban elhangzott itt Akarattyán. Az író maga több évtizedet töltött, Akarattyán, leszármazottai szintén. Településünk egyik legismertebb alakja. Pár éve Praznovszky Mihály irodalomtörténész tartott szintén nagysikerű előadást. Akik mindkét előadáson részt vettek, teljes képet, átfogó ismerteket kaphattak Kodolányiról, az íróról.

Sulyok Bernadett mélyenszántó, képekkel illusztrált előadása bevezette a hallgatóságot Kodolányi János gondolkodásmódjába, megvilágítva az író megnyilatkozásainak miértjeit. Köszönettel tartozunk Mráz Mirának, aki értő módon, kellő empátiával tolmácsolta ifj. Kodolányi János Vadludak című emlékirataiból származó sorokat. Szeretettel köszöntöttük Kodolányi Jánost körünkben, aki az írónagyság unokája és megtisztelte jelenlétével rendezvényünket.

Ígéretünkhöz híven még egy bemutatóra készülünk: 2022. szeptember 10-én 16 órai kezdettel a Bercsényi strandon, a Tengósok Kikötőjében tartjuk Gorsics Gyuláról, a Fekete párducról szóló szezonzáró rendezvényünket, amelyben Dénes Tamás sportújságíró lesz a vendégelőadó.

Szeretettel várunk mindenkit.

Hírdetés

A Fekete Párduc, minden idők legjobb magyar kapusa

Grosics Gyulának, Balatonakarattya díszpolgárának az életéről szól a Falukönyv – Akarattyai Találka negyedik könyvbemutatója.

Életének néhány meghatározó pontja:

  • Papnak szánta édesanyja, de futballkapus lett belőle
  • Kifutásaival forradalmasította a kapusjátékot, negyedik hátvédnek nevezték
  • Önfeledt örömében cigánykerekezett a Wembley gyepén
  • Koholt vádak miatt letartóztatták, emiatt nem érte el a századik válogatottságát
  • 1962-ben visszavonult, miután a hatalom nem engedte a Ferencvároshoz igazolni

Grosics Gyula életútját Dénes Tamás sportújságíró, futballtörténész ismerteti meg velünk szeptember 10-én 16 órai kezdettel Balatonakarattyán, a Bercsényi strandon, a Tengósok Kikötőjében a Falukönyv – Akarattyai Találka című most megjelent könyv bemutatóján. A részvétel ingyenes.

Mindenkit szeretettel várunk!

Kérjük, hogy jelezze érdeklődését a Facebook-oldalunkon, és használja ezt a linket barátai, ismerősei meghívására: https://fb.me/e/2AQwIDkHc

Támogatóink:

Kodolányi János és Akarattya

„Gyermekkorom óta vad kíváncsisággal és mohó akarattal törekedtem […] felszínre hozni és megfogalmazni azt a világot, ami a lelkem mély rétegeiben él, lerombolni a gátakat, amik a tudatos létet a tudattalantól s a szubjektív világot az objektívtől elválasztják. […] Igazi célom az volt, […] hogy egyetlen teljességbe, egészbe olvasszam énem tudattalan és tudatos szféráit. […] a Júdásban és a Mózesben jutottam el a számomra megszabott lehetőségek határáig.”

Kodolányi János levele Várkonyi Nándornak (1954. ápr. 9.)

Kodolányi önelemző vallomása nem csupán alkotáslélektani szempontból érdekes, hanem azt is megfogalmazza, számára mi az irodalom tétje.

A 20. század első felének ismert és elismert regény- és drámaírója, novellistája az 1948-as fordulat után a tiltott, majd a tűrt kategóriába került; az ő életútját és alkotói korszakait mutatja be 2022. augusztus 27-én 19 órakor a Körszínpadon Sulyok Bernadett irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa. A részvétel ingyenes.

Megismerhetjük az 1949 és ’55 között szilenciummal sújtott alkotó megpróbáltatásokkal teli éveit, hogyan vált az akarattyai nyaralóból menedék, az önellátó gazdálkodás lehetőségének záloga, majd a politikai enyhüléssel hogyan lett ismét a pihenés és alkotás színtere.

Kérjük, hogy jelezze érdeklődését a Facebook-oldalunkon, és használja ezt a linket barátai, ismerősei meghívására: https://fb.me/e/3PUauYl4B

Támogatóink:

A Falukönyv – Akarattyai találka második könyvbemutatója

Nagyon jól érezték magukat, akik eljöttek a Falukönyv – Akarattyai találka könyvünk második bemutatójára. Szabadi Józsefné dr. Békési Magdolna a Szegedi Tudományegyetem Magister Emeritája segítségével megismerhettük Fischer Annie. a XX. század talán legnagyobb zongoraművésznője, titkait.

Talán annak tudható be a nagy érdeklődés a könyv iránt, hogy a település majdnem valamennyi lakosa, legyen állandó lakos, vagy nyaraló, talál benne számára érdekes cikket, képet, emléket.

Aki szeretne saját példányt a könyvből, az akarattyafurdo@gmail.com e-mail címen, vagy a 30/2308404 telefonszámon jelentkezhet.

Álljon itt néhány kép a második könyvbemutatóról és az érdeklődőkről:

Ránky Emőke

Fischer Annie Akarattyán

Fischer Annie zongoraművész Balatonakarattyán 1962-ben – forrás: Fortepan, adományozó: Kotnyek Antal

Idén legnagyobb vállalkozásunk a településünk történetét bemutató Falukönyv – Akarattyai Találka kiadása. A több mint 300 oldalas kötetben bemutatjuk a falu történetét helytörténeti kutatásokra alapozva, nagyrészt a helyi lakosok visszaemlékezései alapján, sok képpel, dokumentummal illusztrálva. Nyári és kora őszi kulturális programjaink a könyv köré szerveződnek. Tudós kutatók és művészek tartanak a könyvben szereplő híres akarattyaiak életét és alkotásait bemutató előadásokat júniustól szeptemberig.

Fischer Annie életútját Szabadi Józsefné dr. Békési Magdolna, a Szegedi Tudományegyetem Magister Emeritája ismerteti meg velünk júiius 16-án 19 órai kezdettel Balatonakarattyán, a Rákóczi parkban a Körszínpadon a most megjelent könyv bemutatóján. Mindenkit szeretettel várunk!

Az elbűvölő csábító New Yorkban

Szabó Sándor 1956-ban feleségével, Bárczy Kató színésznővel és két fiával az Amerikai Egyesült Államokba menekült.

Szabó Sándor 1966-ban Myrna Loy partnere volt Neil Simon Mezítláb a parkban című darabjában

New Yorkban 1957-ben a magyar emigráns művészekből megalakult Petőfi Színház tagja lett, majd angol nyelvű előadásokban is szerepet kapott.

Sikerei ellenére 1976-ban hazatért.

Szabó Sándor ismét Magyarországon, az 1980-as évek elején. Moldvay József felvétele

A Pécsi Nemzeti Színházban, a Vígszínházban és a Madách Színházban fejezte be egyedülálló színészi pályáját.

Szabó Sándor életútját Gajdó Tamás színháztörténész mutatja be június 25-én 19 órai kezdettel Balatonakarattyán, Nánásiék Nekem a Balaton kávézójában a Falukönyv – Akarattyai Találka című most megjelenő könyv bemutatóján.

Színész és szerep termékeny találkozása

Szabó Sándort az 1945-ös fordulat után igyekezték ellehetetleníteni. Száműzték a Nemzeti Színházból – a Vígszínházban, a Művész Színházban lépett fel, majd 1949-ben Miskolcra került.

Szabó Sándor és Komlós Juci Oscar Wilde Eszményi férj című darabjában. Művész Színház, 1949. Kálmán Béla felvétele

1950-től az Úttörő Színházban, 1951-ben A Magyar Néphadsereg Színházában játszott.

Szabó Sándor Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című művének címszerepében. A Magyar Néphadsereg Színháza, 1952. Ismeretlen fényképész felvétele

A legnagyobb sikert 1953-ban Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című verses drámájában aratta. „Színész és szerep termékeny találkozását láttuk” – írták alakításáról.

Szabó Sándor életútját Gajdó Tamás színháztörténész mutatja be június 25-én 19 órai kezdettel Balatonakarattyán, Nánásiék Nekem a Balaton kávézójában a Falukönyv – Akarattyai Találka című most megjelenő könyv bemutatóján.

Rómeó, Ádám és Don Carlos

Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója több jelentős szereppel bízta meg Szabó Sándort.

Szörényi Éva és Szabó Sándor Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művében. Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1938. Ismeretlen fényképész felvétele

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 1938-ban Szörényi Éva Tündéje mellett Csongort alakította Vörösmarty Mihály színművében, majd 1940-ben Szeleczky Zita partnereként Rómeót formálta meg Shakespeare tragédiájában.

Szabó Sándor és Szeleczky Zita Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájában. Nemzeti Színház, 1940. Wellesz Ella felvétele

Mindkét szerepéről filmfelvétel is készült.

De eljátszotta 1938-ban Ádámot Madách Imre drámai költeményében, és 1942-ben Friedrich Schiller Don Carlosának címszerepét.

Szabó Sándor életútját Gajdó Tamás színháztörténész mutatja be június 25-én 19 órai kezdettel Balatonakarattyán, Nánásiék Nekem a Balaton kávézójában a Falukönyv – Akarattyai Találka című most megjelenő könyv bemutatóján.

A színész és az isteni szikra

A színészre úgy tekintsetek, mint Isten papjára, mert: a színész a szerelem és az isteni szikra szolgálója.”

Ez a mondat Madarász István kassai megyéspüspök beszédében hangzott el Szabó Sándor esküvőjén.

A színész 1940. június 26-án vette feleségül Jalsovszky Jaddát, dr. Jalsovszky Jenő miniszteri tanácsos leányát a krisztinavárosi plébániatemplomban.

Szabó Sándor és felesége, Jalsovszky Jadda Balatonakarattyán 1940-ben. Ismeretlen fényképész felvétele

A fiatal pár a mézesheteket Balatonakarattyán töltötte.

Szabó Sándor sztárképét Rozgonyi Dezső készítette

Szabó Sándor életútját Gajdó Tamás színháztörténész mutatja be június 25-én 19 órai kezdettel Balatonakarattyán, Nánásiék Nekem a Balaton kávézójában a Falukönyv – Akarattyai Találka című most megjelenő könyv bemutatóján.

A végzetes csók, avagy egy felbomlott színházi eljegyzés története

Szabó Sándor és Olty Magda Harsányi Zsolt A bolond Ásvayné című darabjában. Nemzeti Színház, 1943. Rozgonyi Dezső felvétele

Szabó Sándor volt a főszereplője A végzetes csók, avagy egy felbomlott színházi eljegyzés története című előadásnak – adta hírül 1943-ban a Színházi Magazin című hetilap. A beszámoló szerint a Nemzeti Színházban Szabó Sándor oly szenvedélyesen csókolta meg színpadi partnerét, Olty Magdát Harsányi Zsolt A bolond Ásvayné című darabjában, hogy a színésznő vőlegénye, Naszódy Sándor – szintén a Nemzeti tagja – felbontotta eljegyzésüket.

Szabó Sándor, a Nemzeti Színház tagja. Ismeretlen fényképész felvétele

Szabó Sándor életútját Gajdó Tamás színháztörténész mutatja be június 25-én 19 órai kezdettel Balatonakarattyán, Nánásiék Nekem a Balaton kávézójában a Falukönyv – Akarattyai Találka című most megjelenő könyv bemutatóján.