Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, aki már több nagysikerű irodalmi előadáson és beszélgetésen volt a vendégünk (témái között volt, például, Kodolányi János, Krúdy Gyula és Eötvös Károly), ismét ellátogat hozzánk, és ezúttal Herczeg Ferencről tart előadást nekünk.
Ezt a rövid összefoglalót írta előadása elé:
Herczeg Ferenc, amint életrajzi adataiból látszik (1863-1954), végig a történelemben élt. Átélte a dualista államot, két világháborút, megszenvedte Trianont és hatását, és a szovjet megszállásból is része volt.
Mondhatjuk hát, hogy együtt élt a történelemmel.
„Mellesleg” író is volt, kétségtelenül a nagy mesélők közé tartozott. Mindvégig jelen volt a magyar színpadokon nagysikerű műveivel, kedvelték vidám és könnyű történeteit, szerkesztette az egészen kiváló irodalmi és művészet hetilapot (ez volt az Új Idők).
Mindenki tisztelte, elismerte őt a hatalom, a politika, a tudomány és az olvasók is. Ez utóbbit a legnehezebb elérni.
1945 után száműzték a könyvtárakból, s talán még ma sincs pontosan azon a helyen ahová a tehetsége állította.
Nyilvánvaló, hogy életművében vannak hatalmas magaslatok s könnyebben „megmászható” dombok, de az egész, úgy ahogy van, megérdemli a mindenkori magyar olvasó figyelmét és szeretetét.
2021. július 17-én (szombaton) 19 órától várunk minden érdeklődőt a Rákóczi parkban a Körszínpadnál. A részvétel ingyenes.
Köszönjük a Magyar Állam támogatását! A rendezvényen használt hangosító berendezést a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. lebonyolításában.
Tájékoztatjuk tagtársainkat és minden érdeklődőt, hogy a mellékelt leveleket küldtük Homolya Róbert úrnak, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának, illetve Nagy Róbert Attila úrnak a NIF Zrt. vezérigazgatójának.
Balatonakarattya Község Önkormányzata a szintén mellékelt levélben kérte álláspontunkat ebben az ügyben.
A MÁV vezetőjének válasza után alakítjuk ki közös állásfoglalásunkat az állomásépülettel kapcsolatban.
Szerettel hívunk és várunk minden érdeklődőt egy érdekesnek ígérkező műsorra.
(Fotó: Alföldi Csanád)
Horváth Csenge, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze lesz a vendégünk. Közreműködik: Keller Márton, a Veszprémi Petőfi Színház színésze, Horváth Elemér Emi hegedűművész és Horváth Péter zongoraművész.
Így mutatkozik be nekünk a műsor előtt Horváth Csenge:
Kiskoromban az a kislány voltam, aki az összes létező szakkörre beiratkozott a városban. Szép lassan aztán lemorzsolódott az ugrókötéledzés, a balett, meg a hegedűóra, maradt a színészet és a kíváncsiság a világ felé.
Jelentkeztem a Színház – és Filmművészeti Egyetemre, ahol Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter osztályába nyertem felvételt. Bár prózai színész szakra jártam, a zene szeretete és a zenés színház iránti érdeklődésem végig megmaradt. Én voltam az, aki az éjszakai próbák után még órákat gyakorolt a zongorán, a nyári szünetben pedig jazz éneket és összhangzattant tanultam.
A Veszprémi Petőfi Színházban, ahol egy éve társulati tag vagyok, sok zenés darabban kaptam lehetőséget, ami megerősített abban, hogy a színészet mellett énekléssel is szeretnék foglalkozni, ezért is örültem, amikor felkértek erre az estre.
Ha rajtam múlik, Michael Jacksontól Mendelssohnig végigénekelném a fél zeneirodalmat. Be kellett azonban látnom, hogy a műsoridőbe minden nem férhet bele, így a három számomra legkedvesebb műfajból válogattam: operett, sanzon és jazz dalokat, remélve, hogy mindenki a közönség soraiból megtalálja köztük a szívéhez szólót.
Jöjjön el, legyen részese egy színvonalas szórakoztató estének július 10-én 19 órai kezdettel a Körszínpadon!
Kiskerti találkozót rendezünk a kiskert-tulajdonosok és -művelők részére, akik szívesen bemutatnák az általuk termelt zöldséget, gyümölcsöt, virágot, vagy az ezekből készített termékeket (pl.: lekvárokat, szörpöket, szárítmányokat stb.), a kertekről, terményekről készült fotókat, melyekre büszkék, illetve amelyekkel problémájuk van.
Mindannyiunknak érdeke, hogy lehetőségünk szerint mindent megtegyünk környezetünk megóvására. Megbeszélésre javasolt általános témák:
komposztálás,
a helyes öntözés,
a fűnyírás hatása az állatvilágra,
biotóp,
a talaj megóvása,
revitalizálás,
védekezés a kártevők ellen.
Nem tervezünk előadásokat, hanem a jelenlévők beszélgetéseire alapozzuk a rendezvényt, tehát lehetőség lesz tapasztalatcserére, információszerzésre, akár vitára is. A rendezvény sikerétől függően a későbbiekben meghívhatunk szakembereket is.
Kérjük, hogy aki szívesen részt venne a programon, jelezze a szándékát Kardos Évának a 06 20 9317 284 telefonszámon, vagy az akarattyafurdo@gmail.com címen.
Helyszín: Körszínpad, Rákóczi park Időpont: 2021. június 26. szombat 10 óra
A Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület szervezésében június 5-én megemlékezést tartottunk hazánk legnagyobb történelmi tragédiájának évfordulóját követő napon.
A történelmet értők és ismerők szerint a világtörténelemben nem bántak el úgy nemzettel (ez esetben vesztes féllel), mint velünk, magyarokkal a 20.század elején. Számtalan műben állítottak emléket a magyar történelem e drámai eseményének, igen sok irodalmi és történelmi írás szól erről a magyarság kárára megtörtént vérveszteségről. A nemzetközi diplomácia kulisszák mögötti boszorkánykonyháján olyan ítéletet hoztak a győztes hatalmak, aminek súlyát érzékletesen szemléltetik Apponyi Albert gróf szavai, melyeket a “Védőbeszéd Trianonban” című írásában és élőszóban 1920. január 16-án 3 nyelven elmondott beszédében így említ:
“…ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy elutasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék.”
Vegyük csak sorra, a teljesség igénye nélkül, ki mindenki, a magyar irodalom legnagyobbjai is, mondtak gyászbeszédet ezek fölött a maradék négyzetkilométerek fölött, hiszen hazánk területe a történelmi letaglózás előtt a mainak (93.000 km2) háromszorosa volt (282.000 km2). Az elcsatolt (elrabolt) területekről származtak olyan irodalmi géniuszaink, mint Kosztolányi Dezső (Szabadka), Szabó Dezső (Kolozsvár), Tóth Árpád (Arad), Juhász Gyula (Nagyvárad). Egyszerre szólalt meg a felelősségtudat és a fájdalom, az erdélyi Reményik Sándor, Áprily Lajos, Kós Károly, Tamási Áron, Dsida Jenő írásaiban.
Az emlékezést településünk lakosai és nyaralói nevében dr. Berey Attila tartotta.
Személyes szavai és gróf Apponyitól elhangzott védőbeszéd idézetei elgondolkodásra késztették a jelenlevőket. Azoknak a védőbeszédben elhangzott adatoknak a szikár tényei sokkolták az akkori magyarságot és a politikai vezetést, mint ahogy tették azt a koszorúzáson megjelenő, a tényeket ismerőkkel és nem ismerőkkel egyaránt.
Álljon itt Apponyi beszédének záró részlete:
“Még egy szempontból vehetjük figyelembe a népek önrendelkezésének jogát. Megkockáztatható volna az az állítás, hogy talán a nemzeti kisebbségek jogai hatásosabban lennének biztosítva az új államok területén, mint ahogyan Magyarországon voltak. Ez alkalommal nem akarok védőbeszédet tartani azon eljárás fölött, amelyet Magyarországon a nem magyar fajok állítólagos elnyomása tekintetében követtek. Csak annak állítására szorítkozom, hogy nagyon örülnénk, ha a tőlünk elszakított területeken magyar testvéreink ugyanazon jogoknak és előnyöknek birtokában lennének, amellyel Magyarország nem magyar ajkú polgárai bírtak.”
A beszéd elhangzása után a megjelent szervezetek, egyesületek és magánszemélyek elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait az emlékkőnél. A megemlékezés végén elénekeltük a Himnuszt.
Ezt követően átsétáltunk a Rákóczi mellszoborhoz, ahol a tisztelet virágainak elhelyezése után a Szózat közös éneklése következett.
A két megemlékezés közötti kapcsolatot az jelentette, hogy mind a Rákóczi mellszobor, mind a Trianon Emlékkő településünk lakosainak és nyaraló közösségének nagyvonalú pénzbeni adományaiból valósulhatott meg.
Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület Elnöksége
Köszönjük a Magyar Állam támogatását! A rendezvényen használt hangosító berendezést a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. lebonyolításában.
A napokban egy online építészeti újságban megjelent egy cikk a balatonakarattyai állomásépülettel kapcsolatban. A cikkben a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesülettel kapcsolatban valótlan állítások voltak.
A mellékelt helyreigazítási kérést küldtük el a szerkesztőségnek:
A megbeszélést 2021. június 1-én, a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület székhelyén tartottuk, a NIF 2021. május 19-én kelt, Észak-Balatoni vasútállomások felvételi épületeinek rekonstrukciója – Balatonakarattya felvételi épület tervezése tárgyú levelével kapcsolatosan.
Résztvevők:
A NIF-nek címezett 2021. április 30-án írt levelünk támogató civilszervezetei, továbbá egyesületi tagjaink, akarattyai lakosok és egyéni érdeklődők. A megbeszélésen bemutatásra került sok – nem valamennyi a hozzászólások tömege miatt – hozzászóló írott, névvel vállalt véleményéből készült másolati anyag.
A vasúti megálló ügyében olyan – a 2012. évi leváláshoz vezető folyamatot kivéve – tömeges lakossági aktivitásnak lehetünk részesei, amelyet az elmúlt, lassan 9 évben, semmilyen más ügyben nem tapasztaltunk.
A vélemények meghallgatása és az írott anyagok áttekintése után a következő koncepciót alakítottuk ki.
Kitartunk a jelenlegi épület korszerűsítése, a kor műszaki és egyéb követelményeinek figyelembevételével történő felújítása, szükség esetén bővítése mellett.
Ebben a feladatban szövetségeseket keresünk:
Időpontot kértünk az Önkormányzattól a megbeszélés 2021. június 16. 14:00 kor lesz, melyen a Fürdőtelep Egyesület elnöksége képviseli a támogató civilszervezeteket. Cél: az Önkormányzatot támogatóink között tudni.
Ugyanakkor szeretnénk a FIDESZ segítségét kérni céljaink támogatására. Ezért elhatároztuk, hogy meghallgatási időpontot kérünk Kontrát Károly országgyűlési képviselő, államtitkár úrtól. Az időpontról egyeztetések folynak.
A NIF levelét ezen megbeszélések után kívánjuk megválaszolni.
Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület 