5 gondolat “Válasz az akarattyai állomásépület lebontása ügyében a NIF-től” bejegyzéshez
Kedves Hozzászólók! Olyan hozzászólásokat kérnénk, amelyek segítik a folyamatban lévő tárgyalások eredményes lebonyolítását. Célunk a jelenlegi épület felújítását elérni, a kor követelményeinek megfelelően. Ebben kérnénk építő, hasznos felszólalásaikat. Köszönettel:
Szerintem nem jó cél szembe menni a logikával. Miért akarják, hogy megmaradjon a régi épület? Van bármilyen érvük mellette? Mert én azt látom, hogy a nifnek vannak érvei a bontás mellett, no de ellene még nem olvastam sehol semmit.
Olyan korban élünk, amikor a kultura, a filozófia és az épitészet is a minimalista, funkcionalista irány felé halad.
Modern, négyszögletes, körben üveg épületek nönek, mint a gombák! Nem csoda, hisz gyorsan, lehetöleg minimalista költséggel kell, hogy felépüljenek. Közösségi épületek, irodaházak lesznek, amik fokuszában nem a szépség, hanem a praktikusság áll. Ès ez jól is van igy.
DE! Én 45 éve élek Németországban, Münchenben.
Itt a legnagyobb kincs egy régi, klasszikus, hagyományos épület, amit, ha többszörös költséggel is, de csodálatosan megmentenek és ujjáépitenek. Ennek az egyik legnagyobb példája a Karlsplatzon, München szivében lévö sarki épület. Csak a térre nézö fal maradt teljesen egyedül, felálványozva, mig a többi részt lebontották és ugyaugy, mint volt, persze belsöleg modernizálva ujra felépitették.
A tér külsöleg úgy néz ki, mint 100 évvel ezelött, de belül a mai technika található.
Úgy érzem, az akarattyai állomásépület megtartása mellett föleg az emociók és a klasszikus, egyszerü, de szép dolgokhoz való ragaszkodás a legnagyobb argument. A kis állomás jelenti nekünk Akarattyát, a szerény, de nagyszerü pontot valamennyiünk életében, ahol nyugalmat, örömet és a természethez való közelséget találtuk meg. A mi családunk 1960 óta, s az én életemben gyerekkorom óta minden évben a nyarat itt töltöm saját családommal és idöközben unokáimmal együtt.
Ez a kis vasútállomás is Akarattyához tartozik, mint a kis templom.
A templomot is modernizálták, átépitették és valószinü nem 100 % osan ugyanolyan, mint a régi. Viszont a templom hangulata, kisugárzása ugyanolyan, mint annak idején, mint amikor még a szilfa is zöldbe borult tavasszal. Egy csodálatos épitész munkája!
S az argumentáció, hogy a turisták ilyen állomásra nem szivesen jönnek, szerintem tarthatatlan.
Èppen ök, a turisták keresik a „romantikus régit“, a hangulatos kis vendéglöket, a németek pedig a Piroska filmre emlékeztetö „bakterházat“.
Minden turista sziv megdobban egy akarattyai állomás láttán!!! Már itt kezdödik a pihenés!
Persze jó lesz a belsö modernizálás, de külsöleg, kérem hagyják meg a múlt ezen kicsi emlékét!
dr. Sorger Erzsébet
Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület 
Kedves Hozzászólók! Olyan hozzászólásokat kérnénk, amelyek segítik a folyamatban lévő tárgyalások eredményes lebonyolítását. Célunk a jelenlegi épület felújítását elérni, a kor követelményeinek megfelelően. Ebben kérnénk építő, hasznos felszólalásaikat. Köszönettel:
KedvelésKedvelés
Szerintem nem jó cél szembe menni a logikával. Miért akarják, hogy megmaradjon a régi épület? Van bármilyen érvük mellette? Mert én azt látom, hogy a nifnek vannak érvei a bontás mellett, no de ellene még nem olvastam sehol semmit.
KedvelésKedvelés
Olyan korban élünk, amikor a kultura, a filozófia és az épitészet is a minimalista, funkcionalista irány felé halad.
Modern, négyszögletes, körben üveg épületek nönek, mint a gombák! Nem csoda, hisz gyorsan, lehetöleg minimalista költséggel kell, hogy felépüljenek. Közösségi épületek, irodaházak lesznek, amik fokuszában nem a szépség, hanem a praktikusság áll. Ès ez jól is van igy.
DE! Én 45 éve élek Németországban, Münchenben.
Itt a legnagyobb kincs egy régi, klasszikus, hagyományos épület, amit, ha többszörös költséggel is, de csodálatosan megmentenek és ujjáépitenek. Ennek az egyik legnagyobb példája a Karlsplatzon, München szivében lévö sarki épület. Csak a térre nézö fal maradt teljesen egyedül, felálványozva, mig a többi részt lebontották és ugyaugy, mint volt, persze belsöleg modernizálva ujra felépitették.
A tér külsöleg úgy néz ki, mint 100 évvel ezelött, de belül a mai technika található.
Úgy érzem, az akarattyai állomásépület megtartása mellett föleg az emociók és a klasszikus, egyszerü, de szép dolgokhoz való ragaszkodás a legnagyobb argument. A kis állomás jelenti nekünk Akarattyát, a szerény, de nagyszerü pontot valamennyiünk életében, ahol nyugalmat, örömet és a természethez való közelséget találtuk meg. A mi családunk 1960 óta, s az én életemben gyerekkorom óta minden évben a nyarat itt töltöm saját családommal és idöközben unokáimmal együtt.
Ez a kis vasútállomás is Akarattyához tartozik, mint a kis templom.
A templomot is modernizálták, átépitették és valószinü nem 100 % osan ugyanolyan, mint a régi. Viszont a templom hangulata, kisugárzása ugyanolyan, mint annak idején, mint amikor még a szilfa is zöldbe borult tavasszal. Egy csodálatos épitész munkája!
S az argumentáció, hogy a turisták ilyen állomásra nem szivesen jönnek, szerintem tarthatatlan.
Èppen ök, a turisták keresik a „romantikus régit“, a hangulatos kis vendéglöket, a németek pedig a Piroska filmre emlékeztetö „bakterházat“.
Minden turista sziv megdobban egy akarattyai állomás láttán!!! Már itt kezdödik a pihenés!
Persze jó lesz a belsö modernizálás, de külsöleg, kérem hagyják meg a múlt ezen kicsi emlékét!
dr. Sorger Erzsébet
KedvelésKedvelik 1 személy